A legelső, a 2003-ban megjelent Cenzúrázott egészség című könyvem azzal indítottam, hogy tisztáztam, meddig terjednek a velünk született képességeink határai.
Ezt a gondolatmenetet fejtegeti ez a videó.
A felvétel címe:
Meddig élhetnénk?
Mire alkalmas az emberi test?
Ismerje meg a természetes adottságainkat!
Még az orvostudományi egyetemen sem tanítják, pedig tudnunk kellene arról, hogy az emberi test meglepően hosszú ideig alkalmas lenne arra, hogy szolgáljon minket.
Meglepően hosszú ideig, ráadásul elhúzódó vagy komolyabb betegségek nélkül.
Jó állapotú testként és nem nyűgként.
Nézzük, mit kellene tudnunk erről!
Nos, az emlősök várható élettartama a növekedésükhöz szükséges idő kb. hatszorosa.
Egy állat, amely 10 éves koráig növekszik, várhatóan kb. 60 évig él majd.
Az ember is emlős, rá is érvényes ez a szabály.
Az ember növekedése nagyjából 20 éves kora körül fejeződik be.
Ez különböző a nőknél és a férfiaknál, de az első durva számításhoz megfelel ez a megközelítés.
Hatszor húsz egyenlő százhússzal!
Tehát az ember születéskor várható élettartama jóval meghaladja a 100 esztendőt!
Hihetetlennek tűnik?
Manapság már igen, de nem tűnt mindig annak.
Az igaz ugyan, hogy a civilizáció „áldásainak” köszönhetően már egyre kisebb számban, de még ma is léteznek olyan népcsoportok, ahol egyáltalán nem számít ritkaságnak a 100 év körüli vagy annál is jóval idősebb, aktív, egészséges, jó állapotú ember.
Tudja, az ebben a furcsa, hogy ez a normális, ez az elfogadható.
Mi, akik eleve kevesebbet remélünk, úgy mutogatunk ezekre az emberekre, mint valamiféle csodabogarakra.
MI VAGYUNK A CSODABOGARAK!
A természetesnek tekinthető nagyjából 120 évünk helyett a sokkal rövidebb, csupán 60–80 évnyi élettartamunkkal!
A betegségeinkkel!
Újabb kutatások szerint az emberi test az eredendő képességei szerint alkalmas lenne arra, hogy még a korábban említett 120 évnél is hosszabb, akár a 140-150 évet is meghaladó időtartamban is a szolgálatunkra álljon.
Egy embernek az eredendő adottságai révén élete végéig alapvetően egészségesnek kellene maradnia.
Csak az lenne elfogadható, ha a nagyon idős emberek (úgy 100 év körül vagy afölött) természetes halállal halnának meg.
A természetes halált a népnyelv „végelgyengülésnek” nevezi.
Ez azt jelenti, hogy a test elhasználódott, elkopott – mint a nagyon sok kilométert futott autó –, és már alkalmatlan arra, hogy tovább szolgáljon minket.
Az embernek egészségesen kellene meghalnia, ahogyan régen, amikor az idős emberek este lefeküdtek, és reggel már nem ébredtek fel.
Nyilvánvaló, hogy alaposan eltávolodtunk az eredendő adottságaink valóra váltásától.
Elindultam hát egy úton, hogy felkutassam az eltávolodás okait.
Válaszokra leltem, így született meg ez a könyv.
Ezek a válaszok nem könnyen emészthető válaszok. Ez a könyv – egy hasonlattal élve – olyan, mintha beküldeném Önt egy sokkoló információkból álló dzsungelbe.
De ne aggódjon!
A könyv egyben machete – bozótvágó kés – is, amely segít abban, hogy átverekedje magát ezen a sokak számára áthatolhatatlannak tűnő dzsungelen.
Nyilvánvaló, hogy nem lehet egyetlen varázsvessző suhintással elérni, hogy az emberek 120-140 évig éljenek, ráadásul teljes egészségben.
De tehetünk olyan lépéseket, amelyek legalább valamelyest közelebb visznek minket az eredendő képességeink kibontakoztatásához.
Léteznek ilyen lehetőségek! Ezekről is szól ez a könyv.
Ha végigolvassa, akkor az út végén – a dzsungelből kijutva – meg fog érkezni egy napsütötte tisztásra, ahol egy jobb élet lehetősége vár Önre.
Izgalmas kalandban lesz része!
Vágjon bele!


