3 Tetszik 
Néha olyan érzésem van, mintha egyesek tudatosan gerjesztenék a vitaminokkal kapcsolatos óvatosságot. Az egyik ilyen eszköz a zsírban oldód vitaminok állítólagos veszélyeivel történő riogatás. A videóból megismerheti a megnyugtató valóságot.
A felvétel címe:
Zsírban oldódó vitaminok
Én is ismerem ezt a széles körben elterjedt tévképzetet:
„A zsírban oldódó vitaminok felhalmozódnak a szervezetben, a túladagolás és az egészségkárosodás veszélyével fenyegetnek!”
„Jobb vigyázni velük, nehogy túl sokat vegyünk be belőlük!”
A kijelentéssel a legnagyobb probléma a következő.
Nem mondja meg, hogy mennyi a túl sok!
Nem mondja meg, hogy mennyi zsírban oldódó vitamint kellene megennünk ahhoz, hogy egyáltalán legyen némi esély a felhalmozódásukra.
A kijelentés nagyvonalúan figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a zsírban oldódó vitaminok, csakúgy, mint a vízben oldódó vitaminok is, elhasználódnak, elfogynak, miközben támogatják a testünkben zajló életfolyamatokat.
A vitaminok nem ücsörögnek valahol tétlenül, nem egyre csak gyűlnek valamiféle titokzatos raktárban. Belevetik magukat az életbe, részt vesznek a testben zajló kémiai folyamatokban, és közben elhasználódnak.
Volt vitamin, nincs vitamin. Nem véletlenül van szükség a pótlásukra.
Ahhoz, hogy helyesen tudjuk megítélni ezt a kérdést, legelőször is tudnunk kell, hogy egy konkrét zsírban oldódó vitaminból – például a D- vagy az E-vitaminból – mekkora mennyiséget használ fel a szervezetünk a mindennapi működéséhez.
Mennyi fogy el belőle naponta?
Ha annyit eszünk meg, amennyi elhasználódik, akkor eleve nem csinálhatunk semmi bajt.
Megesszük, elfogy, megesszük, elfogy, megesszük, elfogy ... és zajlik az élet.
De ha bedőlünk ennek az ostoba riogatásnak, és túlzott óvatosságból még a szükséges mennyiséget sem fogyasztjuk el, akkor annak az egészségünk látja a kárát.
Márpedig manapság ez a helyzet.
Olyan keveset eszünk ezekből, hogy még csak esély sincs arra, hogy felhalmozódjanak.
Tehát eleve csak a fel nem használt mennyiség halmozódhatna fel. De ahhoz, hogy ez megtörténjen, sokkal többet kellene megennünk annál, mint amennyire szükségünk van.
Látja, hogy mennyire értelmetlen erről a dologról úgy beszélni, hogy nem adunk meg konkrét mennyiségeket.
Ezen a ponton jön be a képbe még egy fontos tényező.
Eleve hamis képünk van a szervezetünk működéséhez szükséges mindennapi pontos vitaminmennyiségekről.
Mi ennek az oka?
A legfőbb oka az, hogy mi orvosok és a gyógyszerészek is, vitaminellenes képzésben részesülünk.
A szándékosan vitaminellenessé tett orvos- és gyógyszerészképzés hátterét megismerheti a Cenzúrázott egészség című könyvemből, itt nem mennék bele a részletekbe.
De mutatok egy konkrét példát.
A hivatalos orvosi tankönyvekben korábban – évtizedeken át – az szerepelt, hogy a D-vitamin biztonságosan elfogyasztható napi adagja maximum 400 NE.
Maximum 400 NE-nyi D-vitamin!
A szándékosan eltorzított orvos- és gyógyszerészképzés keretei között azt tanították nekünk, hogy ennél a mennyiségnél többet nem ajánlott elfogyasztani, mert zsírban oldódó vitamin lévén felhalmozódik a szervezetben, hipervitaminózist okoz, és károsíthatja az egészséget.
Maximum 400 NE-nyi D-vitamin!
Az orvosképzést hosszú évtizedeken át uralta ez a tévképzet.
Majd szerencsénkre még a félreképzett és vitaminellenessé tett orvosok számára is nyilvánvalóvá vált, hogy a szervezetünk ennek a 400 NE-nyi mennyiségnek a sokszorosát használja fel a mindennapi működése során.
Szerencsére egyértelművé vált, hogy a korábban istenített maximum 400 NE-nyi D-vitamin a szervezetünk számára valóban szükséges mindennapi mennyiségnek nagyjából az egytizede.
Kiderült, hogy a szervezetünk még normál körülmények között is elhasznál naponta 3.000-4.000 NE-nyi mennyiséget.
Kiderült az is, hogy már egy egyszerű nátha vagy influenza esetén is még ennek a nagyobb mennyiségnek is a többszörösére lehet szükség, hogy a szervezetünk hamar felül tudjon kerekedni a fertőzésen.
Kiderült, hogy a korábban maximális biztonságos adagként sulykolt 400 NE csak ahhoz elegendő, hogy egészségkárosodást okozó mértékű D-vitaminhiány alakuljon ki.
A D-vitaminhoz kötődő téveszmével kapcsolatban szerencsére már megtörtént az áttörés, már teret nyert az igazság, de a többi vitaminnál még várnunk kell arra, hogy bekopogtasson az ajtónkon a valódi tudomány és a józan ész.
Látja? Erről beszéltem.
Mindaddig, amíg nem vagyunk tisztában azzal, hogy mennyi vitamint használ fel a szervezetünk a mindennapi működéséhez, nincs értelme vészmadárként arról huhogni, hogy mit okozna a vitamin feltételezett felhalmozódása.
A gyógyszeripari érdekektől független kutatások azt bizonyítják, hogy manapság még a szervezetünk normál működéséhez elengedhetetlenül szükséges vitamin-mennyiségeket sem fogyasztjuk el.
Olyan messze vagyunk a túladagolástól, mint Makó Jeruzsálemtől.
Ha elolvassa a legelső, a Cenzúrázott egészség című könyvem, akkor látni fogja, hogy ez az egész vitamintúladagolásos hisztéria olyan, mintha amiatt aggódnánk, hogy hogyan fogja szétfeszíteni a máról holnapra tengődő koldus zsebeit az azokban felhalmozódó túlságosan nagy mennyiségű pénz.
Bárcsak már ott tartanánk, hogy egyáltalán fel kell vetni a vitamintúladagolás kérdését.
Mutatok még egy példát.
A magukat egészségügyinek nevező hatóságok – hazánkban is – gondoskodnak arról, hogy megvédjenek minket a „túlságosan sok” E-vitamin egészségkárosító hatásaitól.
Az E-vitamin hivatalosan javasolt napi adagja 10 NE.
Dacára annak, hogy orvosi tudományos kutatások sokasága bizonyítja, az E-vitamin csak ennél jóval nagyobb mennyiségben fejt ki bármiféle jótékony hatást.
Az egy kapszulába csomagolva forgalomba hozható maximális mennyiség 400 NE.
Állítólag a lakosság egészsége védelmében.
Ha az ember elolvassa Herbert Bailey: Kulcs az egészséges szívhez – Az E-vitamin eltitkolt története című könyvét, és mellé teszi azt a tényt, hogy a gyógyszeripar bevételeinek jelentős része abból származik, hogy nem csökken a szívbetegségek száma, akkor gyanítani fogja, hogy a korlátozások nem az emberek biztonságát kívánják szolgálni.
A Cenzúrázott egészség című könyvemben megemlítek egy tudományos közleményt.
Arról számol be, hogy napi 2.000 NE-nyi E-vitamin tartós adása javított az Alzheimer-kóros betegek állapotán.
Ez a 2.000 NE-nyi mennyiség a hivatalosan javasolt napi adag 200-szorosa.
A forgalomba hozható maximális mennyiség ötszöröse!
A tudományos közleményből kiderül, hogy ekkora adag használata is teljesen biztonságos.
Hosszú távon is. Nem csupán biztonságos. Gyógyító hatással is bír.
Valójában kinek ártanak a megfelelő mennyiségben alkalmazott zsírban oldódó vitaminok?
Végeztem egy számítást az egyik D-vitaminnal kapcsolatos tudományos közlemény alapján.
Ha az Európai Unióban minden ember elegendő mennyiségű D-vitaminhoz jutna, akkor olyan mértékben csökkenne bizonyos betegségek gyakorisága, hogy a gyógyszeripar minden egyes évben elbukna kb. 20 milliárd eurónyi árbevételt.
Mekkora összegről van szó? Hasonlítsuk valamihez.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarország GDP-nek is nevezett Bruttó hazai termékének értéke 2023-ban valamivel kevesebb volt mint 200 milliárd euró.
Elbukni 20 milliárd eurónyi árbevételt?
Ez tagadhatatlanul komoly és veszélyes „mellékhatás”!
Valóban óvatosan kell bánni a zsírban oldódó vitaminokkal!
És végül van még egy további fontos tényező!
Ezt is ismernünk kell ahhoz, hogy józan ítéletet tudjunk hozni a zsírban oldódó vitaminokhoz kapcsolt hangulatkeltés és riogatás tárgyában.
A témát részletesen kifejtettem a Cenzúrázott egészség című könyvemben.
Most röviden csak annyit, hogy a különféle vitaminok és ásványi anyagok nem önállóan, nem egymástól függetlenül végzik a munkájukat.
Egy összefüggő, egymás munkáját segítő rendszert alkotnak.
Kézről-kézre adják egymásnak a munkát, mint például egy gyárban a futószalag mentén az egymás keze alá dolgozó munkások.
Az egyik vitamin elvégzi egy munka egy részét, és egy másik vitaminnak kell folytatnia azt.
Ha valamelyik vitaminféleségből túl sokat adunk egy embernek anélkül, hogy biztosítanánk számára a zökkenőmentes életfolyamatokhoz szükséges többi vitamint is, akkor arra a téves következtetésre juthatunk, hogy túladagoltuk azt a bizonyos vitamint.
Holott csak azok a vitaminok hiányoznak, amelyek folytatni tudnák a megkezdett munkát.
A szabály végtelenül egyszerű.
Az, ami vitamintúladagolás tünetének látszik, valójában minden esetben egy vagy több másik vitamin hiányának a tünete!
Csak józan ésszel!
Ugyan miért ennénk meg egyetlen vitaminféleségből a kelleténél jóval többet anélkül, hogy hozzátennénk az összes többi nélkülözhetetlen vitaminféleséget is?
Ugyan miért borítanánk fel szándékosan a megfelelő arányokat?
Ugyan miért tolnánk ki szándékosan önmagunkkal?
Ha a vitaminokat egymáshoz képest megfelelő arányban fogyasztjuk, akkor az esetleges felesleg egyszerűen kiürül.
Ne dőljön hát be a tudatlan vészmadarak hangulatkeltésének!
Inkább tanulja meg helyesen használni a vitaminokat!
Megfelelő mennyiségben és megfelelő kombinációban.
Ha ezt teszi, nemcsak, hogy nem tud bajt csinálni, hanem még sokkal jobb is lesz az élete.
